A Kamara története
A Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara 1959. február 01. napjával alakult meg, mint a Veszprém Megyében működő ügyvédek érdekvédelmi szerve, éspedig a Győri Ügyvédi Kamarából történt kiválással, Veszprém székhellyel.
A veszprémi ügyvédek két különálló ügyvédi munkaközösség keretein belül működtek, további ügyvédi munkaközösségek alakultak Pápán, Tapolcán, Devecserben és Keszthelyen. Ezen kívül néhány kisebb településen kirendeltség működött egy-két ügyvéddel. Emlékeztetőül: ezekben az évtizedekben ügyvédi tevékenységet folytatni csak munkaközösségi tagként lehetett.
A megyehatárok rendezése folytán a '70-es évek elején Keszthelyt Zala megyéhez csatolták, így a Keszthelyi Ügyvédi Munkaközösség tagjai a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamarához kerültek.
A kezdeti években a Kamara és a veszprémi munkaközösségek az utóbb lebontott Kossuth utcai épületben, a mai Pannonia Vendéglő emeleti részében kaptak elhelyezést. A Kamara és a veszprémi ügyvédek eléggé méltatlan körülmények között dolgoztak itt 1970-ig, mikor a városi szervek jóvoltából a NAPLÓ szerkesztőségi épületébe költözhettek, a Szabadság tér 15. sz. alá.
1977-ben megszűnt a Devecseri Járás és Ajka lett az új járási székhely, ekkor a járási szervek ide költöztek át, ami szükségessé tette a munkaközösség áttelepítését is. A városi vezetőkkel folytatott hossza tárgyalások eredményeként sikerült megoldani az elhelyezés kérdését.
A kamarai tagok létszáma a '70-es, '80-as években általában 42-45 fő között mozgott, ez a létszám a rendszerváltozás utáni években meredeken emelkedett, 2016-ban a létszám már 230 körüli.
A rendszerváltás utáni évben a munkaközösségek feloszlottak, a kamarai vagyon – meghatározott szabályok szerint – a tagok között felosztásra került, ez jelentette a most már egyéni ügyvédek részére az induláshoz szükséges pénzügyi alapot.
Az elmúlt évtizedek során a Kamra mindenkor híven szolgálta a kari érdekeket, ami – főként a pártállami időkben – a kamarai vezetőket sokszor állította nehéz helyzetek elé és mindenkor nagy bölcsességet és diplomáciai érzéket kívánt. A pártbizottság rendszeresen vizsgálta a Kamara működését, az elnöknek időről időre be kellett számolnia a működésről és a beszámolók alkalmával sok és kényes kérdésre kellett válaszolnia. A kamarai vezetésnek ismétlődően mentegetőznie kellett pl. amiatt, hogy miért nem alakult még ügyvédi pártalapszervezet. Ehhez t.i. legalább öt párttagra lett volna szükség és legnagyobb sajnálatunkra legfeljebb három párttagot tudtunk felmutatni.
A rendszerváltás után erősen megnőtt a politikai aktivitás, kamarai tagjaink közül több polgármester, államtitkár, egyéb magas beosztású közszereplő, Horváth Balázs kollégánk személyében pedig miniszter került ki. Az időlegesen a politika és a közszolgálat felé forduló ügyvédeink jelenleg is a Kamara tagjai szünetelő ügyvédi minőségben, az ügyvédi közéletben azonban továbbra is részt vesznek, éves közgyűlésünkön továbbra is rendszeres résztvevőnek számítanak.
A Kamara az utánpótlás biztosítása érdekében mindenkor megfelelő, színvonalas oktatást tett lehetővé a jelöltek részére, amely közel két évtizeden keresztül a Székesfehérvári Oktatási Központ keretein belül történt. Emlékezetesek maradtak a jelöltek perbeszéd versenyei, ahol számot adhattak szakmai tudásukról és retorikai készségükről.
A Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarát alapítása óta a tagság által a tagok közül választott elnök vezeti, aki a Kamara törvényes vezetőjeként különös figyelmet fordít az igazságszolgáltatás egyéb szerveivel való kiegyensúlyozott együttműködés és párbeszéd fenntartására, továbbá a Kamaránk képviseletére a társadalmi nyilvánosság megyei és országos fórumai előtt. Meg kell említenünk a kamarai elnökök közül az alapító elnököt, dr. Köves Józsefet és azt a két elnököt, akik egyenként negyedszázadon át álltak a Kamara élén, így dr. Énekes Zoltánt és dr. Szabó Gyulát. Kamaránkat jelenleg dr. Varga Attila ügyvéd vezeti 2014. évi elnöki megválasztását követően.
Lejegyezte: dr. Keszthelyi Csaba